KOTSIS-PAPP
ÜGYVÉDI IRODA
AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT VAGYONJOGI KÖVETKEZMÉNYEI
Laikusként sok esetben nem is gondolnánk, hogy egy élettársi kapcsolatra vonatkozóan is tartalmaz szabályozást Polgári Törvénykönyvünk. A hétköznapi gondolkodásban az élettársi kapcsolat egy szabadabb együttélési formaként jelenik meg például a házastársi együttéléshez képest, az igazság azonban az, hogy az élettársi kapcsolatnak is vannak törvényben rögzített vagyonjogi következményei, amelyekkel érdemes tisztában lenni.
Elsőként az élettársi kapcsolat jogi fogalmát szükséges tisztázni, amelynek egy peres eljárásban kiemelt jelentősége lehet.
A vonatkozó jogszabály alapján élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
Az élettársi kapcsolat vagyonjogi következményeinek szabályozása az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével változott. Amíg a régi Ptk. szűkebb és rövidebb szabályozást tartalmazott, addig a jelenleg hatályos jogszabály részletesen szabályozza az élettársi kapcsolat vagyonjogi következményeit.
Nagyon FONTOS, hogy mindig az élettársi kapcsolat KELETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA alapján kell meghatározni a jogviszonyra irányadó szabályozást, tehát a 2014. március 15. napja előtt létrejött élettársi kapcsolatra a régi Ptk., az ezt követően létrejött élettársi kapcsolatokra pedig a jelenleg hatályos új Ptk. rendelkezései alkalmazandóak.
A régi Ptk. tulajdonképpen nem tartalmazott elnevezést arra, hogy minek tekinthetjük az élettársak közötti vagyonjogi helyzetet, a hatálya alá tartozó élettársi kapcsolatok vonatkozásában egyfajta vagyonközösség jön létre, az új Ptk. azonban nevesíti az élettársak közötti törvényes vagyonjogi rendszert.
A fentiekben hivatkozott régi Ptk. szerinti vagyonjogi rendszer alkalmazásától egyszerűen, akár hallgatólagos megegyezéssel is eltérhetnek a Felek. Az új Ptk-ban meghatározott vonatkozó szabályoktól azonban nem lehet szóban és ráutaló magatartással eltérni, ÉLETTÁRSI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSSEL, amelyet közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, tehát ennek szigorú formai követelményei vannak.
A jelenlegi szabályozás szerint az élettársak ÖNÁLLÓ VAGYONSZERZŐK a kapcsolat fennállása alatt, azonban bármelyik Fél kérheti részesedését a VAGYONGYARAPODÁSBAN.
Tehát az életközösség megszűnésekor bármelyik élettárs követelheti a másiktól az élettársi közösség alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását.
Nagyon FONTOS, hogy NEM számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén KÜLÖNVAGYONNAK minősül.
A vagyonszaporulatból a részesedés a SZERZÉSBEN VALÓ KÖZREMŰKÖDÉS ARÁNYÁBAN kérhető. FIGYELEM, a szerzésben való közreműködésnek nem kizárólag a közvetlen pénzszerző tevékenység minősül, hanem ilyennek számít a háztartásban végzett munka, a gyermeknevelés, illetve a másik élettárs vállalkozásában végzett munka is.
A közreműködés arányának megállapítása meghatározó bizonyítási kérdés, ha ez nem állapítható meg, akkor AZONOS ARÁNYÚNAK kell tekinteni.
Amennyiben tehát az élettársak a jogszabály alapján irányadó szabályozástól el kívánnak térni, javaslom, hogy forduljanak olyan szakemberhez, aki a megállapodásuk megfelelő formában történő rögzítését el tudja végezni, illetve a szerződés tartalmának kialakításánál kellő szakértelemmel tud közreműködni.
Felhívom szíves figyelmüket, hogy a blog tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak, az egyedi esetre vonatkozó konzultációt nem helyettesíti.
Ezt a honlapot a Pest Megyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett Kotsis-Papp Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.