Szülői felügyeleti jog – Kotsis-Papp Ügyvédi Iroda

KOTSIS-PAPP

ÜGYVÉDI IRODA

SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG – mit is jelent valójában és miként rendezhető

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a kiskorú gyermek SZÜLŐI FELÜGYELET vagy GYÁMSÁG alatt áll.

A szülői felügyelet az alábbi jogosítványokat és egyben kötelezettségeket foglalja magában: a KISKORÚ GYERMEK

nevének meghatározása,
gondozása, nevelése,
tartózkodási helyének meghatározása,
vagyonának kezelése,
törvényes képviselete, valamint
a gyámnevezés és gyámságból való kizárás joga.

A szülők a szülői felügyeletet KÖZÖSEN GYAKOROLJÁK akkor is, ha már nem élnek együtt, kivéve, ha megállapodásuk, a gyámhatóság vagy a bíróság másként rendelkezik.

A szülői felügyeleti jogok közös gyakorlása tehát nem csak a szülők EGYÜTTÉLÉSE, hanem a KÜLÖNÉLÉSÜK esetén is megvalósítható, illetve egyéb feltétel (megállapodás stb.) hiányában ekként valósul meg.

Amennyiben erre vonatkozóan a szülők között megállapodás nem jött létre, illetve egyéb döntés sem született, abban az esetben a szülők – különélésük esetén is – a szülői felügyeletet közösen gyakorolják, amely gyakorolható akként is, hogy a gyermek nevelésére és gondozására felváltva, azonos időtartamban jogosultak.

A KÜLÖNÉLŐ szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos – fentiekben részletezett – jogokat és kötelezettségeket egymás között MEGOSZTHATJÁK, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet EGYIKÜK GYAKOROLJA.

Szeretném itt felhívni a figyelmet arra, hogy a ma már hatályon kívül helyezett jogszabályi megfogalmazás alapján a laikusok általában tévesen „KIZÁRÓLAGOS” szülői felügyeleti jogokat említenek, a jelenlegi jogszabályban ilyen azonban nem létezik. Egyik szülőt sem illetheti meg „kizárólagos” szülői felügyelet, csupán a szülői felügyeleti jogok „TELJESKÖRŰ GYAKORLÁSÁRA” lehet feljogosítva.

Nagyon fontos, hogy amennyiben csak az egyik szülő jogosult a szülői felügyeleti jogok teljeskörű gyakorlására, abban az esetben is a KÜLÖNÉLŐ SZÜLŐK a GYERMEK SORSÁT ÉRINTŐ LÉNYEGES KÉRDÉSEKBEN KÖZÖSEN gyakorolják jogaikat.

Ilyen, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek minősül:

a gyermek nevének meghatározása, megváltoztatása,
a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének meghatározása,
huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,
gyermek állampolgárságának megváltoztatása, valamint
iskolájának, életpályájának megválasztása.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a különélő szülők a fenti döntések meghozatalában nem értenek egyet, amely esetben a GYÁMHATÓSÁGHOZ kell fordulni a döntés meghozatala érdekében.

Ahogyan arra a fentiekben már utaltam, a szülői felügyeleti jogok gyakorlásának kérdését a szülők rendezhetik megállapodásban, ennek jóváhagyása is kérhető a bíróságtól, illetve amennyiben nem értenek egyet e kérdésben, abban az esetben a gyámhatóság vagy a bíróság dönt.

A bíróság döntése során azt mérlegeli, hogy a gyermek TESTI, SZELLEMI és ERKÖLCSI fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek fontos kötelezettsége, hogy a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként TÁJÉKOZTATNIA kell, illetve a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos FELVILÁGOSÍTÁST meg kell adnia.

Javaslom tehát, hogy amennyiben a szülők úgy döntenek, hogy külön folytatják életüket, közösen gondolják át azt, hogy a közös kiskorú gyermek(ek) feletti szülői felügyeleti jogok gyakorlásának megvalósítása esetükben miként a legmegfelelőbb.

E döntés meghozatala során legyenek figyelemmel arra is, hogy az egyik szülőnek a szülői felügyeleti jogok gyakorlására történő feljogosítása NEM eredményezi azt, hogy a másik szülő a továbbiakban ki van zárva a gyermek sorsát, életét meghatározó kérdésekben való döntésből, az esetleges ügyintézést (pl. személyes okmányok igénylése, cseréje, iskolai beiratkozás, orvosi ellátás igénybevétele stb.) azonban jelentősen megkönnyítheti az, hogy nem szükséges mindenhez mindkét szülő aláírása.

Felhívom szíves figyelmüket, hogy a blog tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak, az egyedi esetre vonatkozó konzultációt nem helyettesíti.

Ezt a honlapot a Pest Megyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett Kotsis-Papp Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.